Az vagy, amit magadra teszel

Mind ismerjük a mondást: az vagy, amit megeszel. Az egészségtudatosság mára önálló divatirányzat. A bio, cukormentes, tartósítószermentes, mesterséges adalékmentes jelzők – hogy csak egy párat említsek – sokak vásárlási szokásait meghatározzák az élelmiszerpiacon. Jobban figyelünk, milyen ételek kerülnek a bevásárlókosárba, mit viszünk be a szervezetünkbe. Mégis, sokszor nem gondolunk bele, nem az élelmiszer az egyetlen veszélyforrás.

Biológiai funkcióját tekintve a bőr testünk legnagyobb kiterjedésű szerve. Egyfajta elsődleges védelmi vonal, mely megóvja szervezetünket a külső környezeti hatásoktól. Rendkívül érzékeny, a legapróbb változásokra is azonnal reagál. Bár a vélemények erőteljesen megoszlanak azt illetően, mi és hány százalékban szívódik fel a bőrön keresztül, egyben biztosak lehetünk: bizonyos vegyi anyagok, amiket a bőrünkre kenünk, képesek nagy, vagy teljes mértékben felszívódni, ezáltal bekerülni a véráramba. Ha pedig már bent vannak, sok esetben elraktározódnak, egy idő után pedig felhalmozódva számos betegség kialakulásáért lehetnek felelősek.

Ezek tudatában azt hiszem kijelenthetjük, amit a bőrünkre kenünk, legalább olyan veszélyes, mint amit megeszünk.

Így hát nem csak az vagy, amit megeszel, de az is, amit magadra teszel!

A termékek, amiktől azt várjuk szépítsenek, hidratáljanak, ránctalanítsanak, védjenek, nem csupán eljutnak maguktól arra a helyre, ahol hatniuk kell. Egy olyan útvonalon – a bőrön –mennek keresztül, amely nemcsak a fontos és hasznos, de a rossz és mérgező anyagokat is átengedik szervezetünkbe.

Lehetsz férfi, nő vagy gyerek, nagy valószínűséggel naponta több különféle kozmetikumot használsz. Felkelsz az ágyadból, megmosod a fogad, lezuhanyzol, arckrémet teszel az arcodra, bekened magad testápolóval, hajat mosol, borotválkozol, dezodort, parfümöt fújsz magadra, sminkelsz… Állj meg egy pillanatra és gondold át, hány különböző kencét is használsz egy nap? Ötöt? Tizet? Huszat?

Egy amerikai felmérés szerint az átlag ember 10-15 különböző terméket tesz magára egy nap, nagyjából 126 különböző összetétellel. Ez a szám csak az egyszeri használatokra vonatkozik, hozzá jön még, hogy hányszor mosunk kezet egy nap, hányszor igazítjuk meg a sminkünket, kenjük be a kezünket kézkrémmel. Ha ezeket mind összeadjuk, elképesztő mennyiséget kapunk. 

A probléma pedig igazából még csak most kezdődik: vajon milyen anyagok ezek és mit csinálnak, ha bejutottak a vérkeringésbe?

Például itt vannak a parabének, amik bizonyítottan rossz hatással vannak az egészségre, mégis szinte a legtöbb kozmetikumban megtalálhatók. Képesek 100%-ban felszívódni, és a bőrön át a vérbe is bejutni. Több tanulmány is kimutatta, hogy károsan befolyásolják a hormonrendszert. Különösen a fejlődő gyerekeket, s a fiatal nőket veszélyeztetik: képesek akár a serdülő lányok nemi érettségét is előrébb hozni. De összefüggésbe hozták már a mellrák kialakulásával és számtalan más egészségügyi problémával is – egyes vizsgálatok szerint például a férfi meddőséggel is kapcsolatban állhat.

Másik példaként itt vannak az emulgeálószerek, melyek elsődleges feladata összekapcsolni az olajos és a vizes fázist, avagy hogy a krémből valóban krém legyen. Ezek – típustól függően – azért felelősek, hogy a vajak és olajok bejussanak a bőrbe, áteresztővé téve azt, ami által az idegen organizmusok, illetve mérgek is könnyebben bejuthatnak szervezetünkbe, különösen, ha sérült bőrön használjuk. Legismertebb a polietilén-glikol (PEG), amely polyglykol, polysorbate néven kerül feltüntetésre a termékek összetevői között. És ez csak kettő, a sok közül.

Mit tehetsz, hogy megvédd magadat és családodat a mérgező összetevőktől? Tudatosan kerülj minden terméket, amin az alábbi összetevőket látod feltüntetve:

  • parabének (methyl-, ethyl-, propyl-, butylparaben) – széles spektrumú tartósítószer
  • ftalátok (phthalates – DEHP) – illat és szín stabilizálás
  • nátrium-lauril-szulfát (sodium lauryl sulphate – SLS) – felületaktív anyag (tisztító hatásért felel)
  • propilén-glikol (propylene glycol – PEG) – emulgeálószer, vízmegkötő
  • etanolaminok (diethanolamine – DEA, triethanolamine – TEA) – emulgeálószerek, pH beállításra is használják
  • diazolidinil-karbamid (diazolidinyl urea) – tartósítószer
  • poliszorbát (polysorbate) – emulgeálószer
  • butil-hidroxi-toluol (butylhydroxytoluene – BHT) – szintetikus antioxidáns
  • butil-hidroxi-anizol (butylhydroxyanisol – BHA) – szintetikus antioxidáns
  • hidantoin származékok (DMDM Dimethylol-dimethylhydantoin) formaldehid kibocsátó tartósító
  • EDTA (etilén-diamino-tetraacetát) – kelátképző, fémsók megkötésére használják
  • toluol (toluene) – oldószer
  • kőolajszármazékok (petrolatum) – vivőanyag, rendkívül olcsó
  • parfüm, illatanyag

A lista nem teljes, az alábbi oldalon részletes informácóikat kaphatsz minden anyagról: http://www.safecosmetics.org/get-the-facts/chem-of-concern/

Már csak egy kérdés maradt: ha az vagy, amit megeszel, és az vagy, amit magadra teszel – te ki vagy?