Finomított vagy finomítatlan?

Finomított, finomítatlan vagy hidegen préselt? Jól hangzanak, de vajon mit jelentenek ezek a jelzők, melyekkel mostanában egyre többször találkozhatunk? Fontos egyáltalán különbséget tenni köztük? Na és ha igen, akkor melyiket használd?

Már sokszor írtam arról, miért kell odafigyelni arra, hogy mit teszel a bőrödre. Persze, ha az ember nem merül el mélyebben a témában, nem olyan egyszerű eldönteni, hogy a hosszan felsorolt összetevők valójában milyen anyagokat rejtenek. De nézzük csak, miért is fontos ez az egész?

A hidratáló olajok és vajak az egyik legfontosabb összetevői a testápolóknak. Az ezekben található finom növényi anyagok azok, amiktől a bőröd puha, szép és egészséges lesz. Előállításuk és leginkább eltarthatóságuk viszont néha macerás tud lenni. A szépségiparban, főleg a nagyüzemi gyártásban, sokszor az olyan szempontok a legfontosabbak, mint például költséghatékonyság és hosszú eltarthatóság, ezért sok esetben az olajokon úgynevezett finomítási eljárást végeznek. Ez azt jelenti, hogy sok esetben különböző vegyszerek és oldószerek alkalmazásával megtisztítják, valamint vagy magas, 230°C körüli hőmérsékletre hevítik, vagy -34°C köré hűtik az alapanyagot. Ettől az adott olaj elveszíti a színét, valamint illatát. Ettől sokkal tovább eltartható, cserébe viszont elvesznek belőle a fontos tápanyagok is, vagyis romlik az alap minősége.

A finomítatlan olajok többféle eljárással készülhetnek. A legjobb a hidegen sajtolás, mely során semmilyen vegyszert és oldószert nem alkalmaznak, ezért a vitaminok, ásványi anyagok és növényi hatóanyagok sértetlenül és koncentráltan megmaradnak bennük. Az alapanyagot maximum 38°C körüli hőmérsékleten kezelik, így nem veszíti el sem a színét, sem az illatát, sajnos viszont ezzel a módszerrel nyerhető ki a legkevesebb olaj a magból. Van még egy úgynevezett “expeller” elnevezésű eljárás is, mely hasonlít a hidegen sajtoláshoz, viszont itt az olajat egy picit magasabb, kb. 99°C körüli hőmérsékletre hevítik.

A finomítatlan olajok előállítása sokkal költségesebb, mint finomított társaiké, ráadásul az eltarthatóságuk is rövidebb, ezért kevésbé éri meg a nagy kozmetikai cégeknek, hogy ilyen alapanyagokat használjanak ­– pedig nem véletlenül ezek a legértékesebb olajok. Hatékonyságuk kiemelkedő és összehasonlíthatatlan a finomított alapanyagokkal szemben.

Sajnos nagyon sok népszerű testápoló, testvaj és krém van tele olcsó, szintetikus anyagokkal. Ezek közül kiemelném a kőolajszármazékokat, mint például a vazelin, a petrolatum, az ásványi olajok (mineral oil), vagy a paraffin. Az ő “jó” tulajdonságaik azok, hogy színtelenek, könnyű állagúak, sokáig elállnak és előállításuk olcsó. Ha a testápolód flakonján ezek az összetevők elől szerepelnek a felsorolásban, akkor biztos lehetsz benne, hogy a krémed alapját kőolajszármazékok alkotják. S hogy miért probléma ez? Ezek az anyagok nem mások, mint a kőolajgyártás melléktermékei, melyet az iparban kenőanyagként használnak. Nem szívódnak fel a bőrbe, csak a felszínen maradva akadályozzák a bőr légzését, eltömítik a pórusokat, ezáltal elősegítik a pattanások kialakulását. Megvastagítják a szaruréteget, erősítik az ekcémára való hajlamot. Azt hiszem, megéri ellenőrizni azt a címkét és meggyőződni róla, hogy a fenti anyagok sehol sem szerepelnek a listán.

Nem kérdés, ki nyerte meg ezt a versenyt. Válassz minél több finomítatlan alapanyagban gazdag krémeket és testápolókat, majd élvezd, ahogyan a bőröd meghálálja a törődést.