Csökkentsd a műanyagot az életedben

A műanyagot a 19. század végén találták fel, gyártását pedig az 1950-es években kezdték. Az azóta eltelt időben körülbelül 9 milliárd tonna műanyag szemét halmozódott fel a Földön, aminek mai napig csupán kb. a 9 százaléka lett újrahasznosítva. A WWF adatai szerint évente 8 millió tonna szemét landol az óceánjainkban....

Tovább olvasok...

Reggeli készülődés

Csörög az óra. Lenyomom. Pihennem kell még 10 percet. Ahh, megint csörög. Sietnem kell, el fogok késni. Gyors kávé, anélkül nem térek magamhoz. Reggeli? Kizárt, nincs idő rá. Amúgy sem vagyok éhes. Zuhany, smink, kapkodva öltözés és már kint is vagyok az ajtón. Még csak most indult, de máris káoszba fulladt a nap. Ez a reggel is pont olyan, mint a többi…   Ismerősen hangzik? Azt hiszem, a legtöbb ember így kezdi az átlag napjait. Alapvetően az emberek többsége nincs jóban a reggelekkel. Pedig mennyi mindent meghatároz, hogy indul a nap. Én szeretem a reggelt. Számomra a reggel mindig egy új lehetőség, egy új kezdet. Az órám ugyan nincs fix időpontra beállítva, ettől függetlenül nagyon is tudatosan, korán indítom a napjaimat, annak függvényében, hogy milyen mozgást terveztem az adott napra, vagy mikor fejeztem be előző nap az edzést. Futás, edzőterem, MMA, jóga vagy nyújtás. Mindet nagyon szeretem, váltogatva pedig bele sem fárad az ember. A reggel pedig máris kap egy energiával teli löketet.   Nagyon fontos alapszabály, hogy reggeli nélkül nem indulhat a napom, úgyhogy edzés előtt mindenképp eszem valamit. Ráérősebb reggeleken, ha több időm van, felkelés után beáztatom a zabkását, hogy mire elkészülök, kiázzon a vízben és jól megpuhuljon. Isteni reggeliket lehet csinálni belőle. Emellett szeretek juiceokat, gyümölcs- és zöldségleveket inni, amihez csak összeturmixolok minden finom és egészséges dolgot, amit találok otthon. Sokaknak ezzel szemben viszont az a normális, hogy reggeli nélkül vágnak neki a napnak. Esetleg egy gyors kávé vagy valami előre csomagolt péksütemény. Ez szerintem nagy hiba, hiszen szakemberek szerint az energiaszükségletünk 20-30 százalékát...

Mozgás a szabadban

Most, hogy beköszöntött a fűszeres, gyümölcsös teák, az édesburgonya és a színes sálak időszaka, eláruljam mit szeretek még az őszben mindezen kívül? Azt, hogy keresve sem találnánk ideálisabb időt a természetben való edzésre.   Persze, a szabadban mozogni mindig jó. Na jó, talán a jégeső és a mennydörgés kivétel ezalól, de ahogy Bill Bowerman, a Nike egyik alapítója, és egyben 31 olimpikon atlétikai edzője mondta: „Rossz idő nem létezik, csak gyenge akarat”. Márpedig az őszi idő minden szempontból nekünk dolgozik: nem kell tartani sem a tikkasztó hőségtől, sem a túlzottan hideg időjárástól, a látvány viszont már önmagában is egy különleges élmény.   Edzeni bármikor, bárhol jó. Otthon, az edzőteremben, a sportpályán… De miért válaszd mégis a természet lágy ölét? Mert egy kis kreativitással szinte mindenféle gyakorlat kivitelezhető a szabadban is. Ma már rengeteg parknak van saját ‘edzőterme’: itt lehet húzódzkodni, fekvenyomni, vagy akár lépegetni a szabad ég alatt. Gépek nélkül sem kell kétségbe esni, a saját testsúlyos edzések nagy divatnak örvendenek, hiszen egyszerűen, eszközök nélkül lehet tőlük akár fogyni, akár szálkás izmokat fejleszteni. Mert azáltal, hogy egy folyamatosan változó, különféle akadályokkal tarkított terepen edzel, még aktívabban mozogsz. Minél nagyobb erőpróbát jelent a környezet, annál jobban dolgoztatod az izmaidat, így még több kalóriát égetsz. A környezet feltételeinek konstans módosulása hozzájárul a kötőszövetek erősödéséhez is. Még a szél is neked dolgozik, hisz az ellenállástól még az elégetett kalóriák száma is nő. Mert a szabad levegőn edzés nemcsak tested, de lelked egészségére is rendkívüli hatással van. Skót kutatók szerint a kinti mozgás 50 százalékkal pozitívabban hat a lelkünkre, mint az edzőtermi változata. Kitisztítja...

Szeresd a tested ősszel is

Most, hogy egyre rövidülnek a nappalok, az időjárás pedig hidegebbre fordul, nincs mit tenni: lassacskán ideje elcsomagolni a rövidnadrágokat és a lenge kis ruhákat, mert ha szeretnénk, ha nem, megérkezett az ősz. Én a magam részéről nagyon szeretem ezeket a hónapokat, beleértve a színeket, az illatokat, a finomságokat... és a változást, amelyet magával hoz ez az időszak. A változás jó; mindig magában hordja az új lehetőségeket. Például a megújulást. Vagy azt, hogy átértékeljük, mit is csinálunk rosszul. Vagy azt, hogy itt az ideje egy egészségesebb életmódra való áttérésnek.   De hogy az ősznél maradjak, vannak, akik csak azért szeretik a hűvösebb évszakokat, mert a hosszú farmerek és vastag pulóverek mögött jobban el tudnak rejtőzni. Ezzel a lendülettel pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról az aprócska tényről, hogy testünk elsődleges védelmi vonala még mindig a bőrünk, ami pár rétegbe bújva, immár mellékszereplőként, de ugyanolyan törődésre vágyik, mint nyári főszerepe alatt. Márpedig ott kezdődik a nagy különbség a szép és egészséges, illetve a durva, száraz, hámló bőr között, hogy az előbbivel bizony egész évben, hidegben, melegben FOLYAMATOSAN törődünk. Ebben az egyetlen változó az, hogy MIKOR és HOGYAN.   Az időjárás változásával észreveheted, hogy bizony a bőröd is elkezd máshogy viselkedni. Mint ahogy ruhatáradat is átpakolod az évszakváltáskor, ideje a fürdőszobád polcain is egy őszi nagytakarításnak. Hogy szerintem mik a legfontosabb lépések?!   RADÍROZZ Függetlenül attól, mennyire vigyáztál nyáron bőröd egészségére, a napsugarak káros hatása elől teljes mértékben lehetetlen elrejtőzni. A nap, az izzadás, a klóros vagy akár sós víz, a légkondicionáló mind hozzájárul ahhoz, hogy nyár végére a bőröd nagy eséllyel valamilyen segítségért...

Vegán élet – A gondolat megszületése

Ha megkérdezünk egy átlagembert, vajon mit is jelent szerinte a veganizmus, valószínűleg azt a választ adja, hogy egy húsmentes táplálkozást. Igen, az étrendet illetően a vegán étkezés teljesen mellőzi az állati eredetű termékeket, beleértve a tejtermékeket, a tojást és a mézet is... De aki azt gondolja, ennyi az egész, az téved.   A vegán táplálkozás egy életforma. Szól egészséges étkezésről, az állatok szeretetéről, a tudatos vásárlásról, a környezetünk, embertársaink és bolygónk tiszteletéről.  Ha csak pusztán az állatok iránti elköteleződést nézzük, a PETA számításai szerint minden vegán ember évente 200 állat életét menti meg. Van, akinek ez már önmagában 200 indok.  Ami a környezetet illeti? Bizonyítottan gazdaságosabb és környezetkímélőbb növényeket termeszteni emberi fogyasztásra, mint ugyanezekkel a növényekkel azokat az állatokat etetni, akiket később megeszünk. Kevesen tudják, de az állati takarmány előállítása során rendkívül sok üvegházhatású gáz kerül a légtérbe. Vajon mi másért is érdemes még meggondolni a vegán életmódra való áttérést? Például az egészségedért. Összehasonlítva a húsevőkkel, a vegánok sokkal kevesebb telített zsírt és koleszterint fogyasztanak, többet visznek be viszont a C- és E-vitaminból, rostokból, folsavból, káliumból, magnéziumból. Ennek eredményeként általában alacsonyabb a teljes és LDL (rossz) koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, illetve a BMI indexük, mely mind a hosszabb, egészségesebb élettel és krónikus betegségek elkerülésével hozható összefüggésbe. Több tanulmány alátámasztja a gyümölcs és zöldségfogyasztás kedvező hatását a rák kialakulásával szemben is, illetve az utóbbi évek kutatási eredményei alapján úgy tűnik, a vegán étrend  jelentős javulást hozhat a II-es típusú cukorbetegek állapotában; egyes esetekben akár visszafordíthatónak is minősíthető a betegség.   Például a szépségedért. Egyesek szerint a veganizmus a kulcs az örök fiatalsághoz....

Az vagy, amit magadra teszel

Mind ismerjük a mondást: az vagy, amit megeszel. Az egészségtudatosság mára önálló divatirányzat. A bio, cukormentes, tartósítószermentes, mesterséges adalékmentes jelzők – hogy csak egy párat említsek – sokak vásárlási szokásait meghatározzák az élelmiszerpiacon. Jobban figyelünk, milyen ételek kerülnek a bevásárlókosárba, mit viszünk be a szervezetünkbe. Mégis, sokszor nem gondolunk bele, nem az élelmiszer az egyetlen veszélyforrás.   Biológiai funkcióját tekintve a bőr testünk legnagyobb kiterjedésű szerve. Egyfajta elsődleges védelmi vonal, mely megóvja szervezetünket a külső környezeti hatásoktól. Rendkívül érzékeny, a legapróbb változásokra is azonnal reagál. Bár a vélemények erőteljesen megoszlanak azt illetően, mi és hány százalékban szívódik fel a bőrön keresztül, egyben biztosak lehetünk: bizonyos vegyi anyagok, amiket a bőrünkre kenünk, képesek nagy, vagy teljes mértékben felszívódni, ezáltal bekerülni a véráramba. Ha pedig már bent vannak, sok esetben elraktározódnak, egy idő után pedig felhalmozódva számos betegség kialakulásáért lehetnek felelősek. Ezek tudatában azt hiszem kijelenthetjük, amit a bőrünkre kenünk, legalább olyan veszélyes, mint amit megeszünk. Így hát nem csak az vagy, amit megeszel, de az is, amit magadra teszel! A termékek, amiktől azt várjuk szépítsenek, hidratáljanak, ránctalanítsanak, védjenek, nem csupán eljutnak maguktól arra a helyre, ahol hatniuk kell. Egy olyan útvonalon – a bőrön –mennek keresztül, amely nemcsak a fontos és hasznos, de a rossz és mérgező anyagokat is átengedik szervezetünkbe. Lehetsz férfi, nő vagy gyerek, nagy valószínűséggel naponta több különféle kozmetikumot használsz. Felkelsz az ágyadból, megmosod a fogad, lezuhanyzol, arckrémet teszel az arcodra, bekened magad testápolóval, hajat mosol, borotválkozol, dezodort, parfümöt fújsz magadra, sminkelsz… Állj meg egy pillanatra és gondold át, hány különböző kencét is használsz egy...

Egy álomból valóság

Az én történetem 2008-ban kezdődött. Jöttek a szokásos dolgok: stressz, nem megfelelő táplálkozás és helytelen életmód. Az eredménye: egy autoimmun bőrbetegség, a vitiligo. Váltanom kellett. Váltani akartam! Így indult az Anita Toth Organic Products története. A változás első körben a táplálkozást érintette: a tejtermékek és a glutén teljes kiiktatásával áttértem egy egészségesebb életmódra; majd elkezdtem sportolni, ami segített a stressz levezetésében is. Mindezzel egyidejűleg rájöttem, hogy a bőröm állapotát csak úgy tudom befolyásolni, ha pontosan tudom, mit is csinálok vele. Akkor először néztem utána, vajon milyen anyagokat kenek nap mint nap az arcomra, testemre... Mi minden van a testápolómban, fogkrémemben, arckrémemben, vagy a sminkemben?! Rövid mérlegelés után mindent lecseréltem otthon és beleástam magam a témába; elkezdtem komolyan foglalkozni a bőröm egészségével. Akkoriban itthon még nem igazán lehetett kapni olyan krémeket, amelyek beilleszthetőek voltak az életmódomba, így külföldről rendeltem minőségi kozmetikumokat – de rájöttem, a luxus külső néha kicsit sem luxus belsőt takar. Szép, csillog és ráadásként méregdrága, közben pedig tele van szintetikus tartósítószerrel, adalékanyaggal, és persze egyéb felesleges finomított összetevőkkel. Ekkor született meg bennem a gondolat: miért ne csinálhatnám meg magamnak?! Méghozzá nem is akármilyet! Olyat, ami mind külsőre, mind belsőre megugorja azt a nagyon magasra tett lécet, amit magam elé állítottam. Azt, amiből semmilyen formában nem voltam hajlandó engedni. Felvettem a kapcsolatot egy formatervező csapattal, közben pedig egy gyógyszerész ismerősömmel elkezdtük mélyen beleásni magunkat a szappan- és kencekészítés fortélyaiba, illetve a természetgyógyászatba. Szerettem volna valami olyat alkotni, ami a külsejével is azt sugározza, ami a belsejében van – különleges és kiemelkedő. Mivel mi,...